Márton Gábor személyében egy ízig-vérig MEC-Vasasos evezős igazolt vissza szakosztályunkhoz. A korábbi aktív pályafutása során több világbajnokságon is részt vett, számos országos bajnoki cím birtokosa, mostantól a Masters korosztályban száll ismét vízre
A nyolcvanas évek derekán, egy iskolai toborzót követően ismerkedett meg az evezéssel Márton Gábor, az akkori MTK-VM csónakházában. Négy évvel később, több társával igazolt az akkor tizennégy esztendős fiú a MEC-Vasashoz, ahol olyan támogató és inspiráló közegre lelt, hogy előbb a hazai korosztályos versenyeken ért el egyre jobb eredményeket, 1992-ben pedig már Kanadában képviselhette országunk színeit egy ifjúsági kétpárevezős tagjaként. Ezt követően közel hét éven át volt válogatott kerettag. négy korosztályos, és két felnőtt vb-n indult. Legjobb eredménye az U23-asok számára korábban évtizedeken át amolyan világbajnokságként megrendezett Nemzetek Kupájában, egypárevezésben elért A döntős 5. helyezése volt.
„Bár korábban még csak nem is hallottam az evezésről, az első MTK-s edzést követően azonnal tudtam, hogy megtaláltam a helyem – idézte fel az éppen negyven évvel ezelőtti, sorsdöntő pillanatot Márton Gábor. – Azonnal a mély vízbe dobtak minket, egy rövid ismertetést követően beültünk egy hajóba, és amikor másfél órával később kikötöttünk, már nem voltak bennem kétségek a döntést illetően. A Kis-Duna, a természet, a közös sportolás, a hangulat egyszerűen magával ragadott, és ez négy évtized elteltével sem változott. A versenyzés teljesen természetesen jött számomra, a sportban mindig a legjobb eredményre törekedtem, illetve törekszem a mai napig. Szeretek nyerni. Ennek is köszönhető, hogy ismét itt vagyok. Az utóbbi években a hosszabb távokon éreztem magam igazán jól, a Budapest-Baja, a Tass-MEC, valamint a különböző túrák nyomán sokszor próbáltam elengedni a "hagyományos” rövidebb távokon való versenyzést, de ez láthatóan nem sikerült.”
A győzelem ízébe azonban a végtelen elkötelezettsége ellenére is viszonylag későn kóstolhatott bele. Már a MEC-nél, egy téli alapozást követően jött el az áttörés, és az ezt követő korosztályos sikerek vezették később a számára igen emlékezetes első, majd a további világbajnoki részvételekig. Az olimpia sajnos nem jött össze, s bár ez az állomás kimaradt a pályafutásából, nem maradt benne hiányérzet.
Belina Gábor, Márton Gábor, Kovács Péter és Horváth László (balról jobbra) a tavalyi ob-n aranyérmet nyert a Masters kategóriában
„Világbajnokságon szerepelni mindig óriási élmény volt, és a végső helyezéstől függetlenül a mai napig komoly teljesítménynek tartom valamennyi részvételemet – értékelte pályafutását Márton Gábor. – Ennek ellenére úgy érzem, több is lehetett volna bennem, a maximumot azonban akkor tudtam volna csak kihozni a karrieremből, hogyha itthon „közelebb vagyok a tűzhöz”. Arra viszont büszke vagyok, hogy kiváló mestereim voltak – Bruckner Gábornak, Csordás Györgynek és Kovács Imrének különösen sokat köszönhetek –, tőlük sajátíthattam el a megfelelő technikát. Ez utóbbira a mai napig támaszkodhatok. Sohasem erőből eveztem, s ez most sincs másképp. Ezért is örültem annyira Tevesz László ötletének, hogy ne csak Masters versenyzőként térjek vissza a MEC-be, de a fiatalok mellett is segítsem munkáját. Ez utóbbi azt jelenti, hogy beülök velük egy hajóba, és az elméleti tudásomon túl, a gyakorlatit is igyekszem átadni nekik. Tavaly ősszel kezdtük meg ezt az együttműködést – néhány számomra kedves kortársammal és csapattársammal karöltve – és az azóta eltelt idő alatt nagyon sok pozitív visszajelzést kaptunk. Sok gyerek érzett rá velünk a vízen oly fontos technikai elemekre, amelyekre bizony szükségük van ahhoz, hogy eredményes evezősökké váljanak. Örömmel dolgozom a fiatalokkal, és ha úgy alakul, akár versenyen is beszállok velük egy hajóba. A jövőmet azonban most már a Masters kategóriában képzelem el, a felnőttek között sokkal többet kellene edzeni, amire munka mellett már nincs időm.”
Márton Gábor nem először vezet be gyerekeket az evezés szépségeibe, hiszen a kétezres évek végén ő volt a MEC és a Pető Intézet (Pető SE) együttműködésének egyik kulcsfigurája. A paraevezősök és ép társaik közös edzéseit éveken keresztül szervezte, s emiatt igazolt hivatalosan a Pető SE-hez, amelytől 2024. szeptemberében vált meg, hogy ismét a MEC-Vasas színeit képviselhesse.
Jövőbeni tervei tehát ismét a MEC-Vasashoz kötődnek, s egyértelműen a csapathajókat kívánja erősíteni. Tavaly nyáron már sikeresen ültek össze Belina Gáborral, Kovács Péterrel és Horváth Lászlóval, hiszen a Masters korosztály kormányos nélküli négyeseinek mezőnyében országos bajnokságot nyertek. De egy nyolcasba is szívesen beszállna majd a fiatalok mellé. Tőle szokatlan módon azonban nem a győzelem reményében, hanem azért, hogy az utánpótláskorú evezősök a szakosztály tapasztalt versenyzőinek segítségével erősödjenek bele a felnőtt mezőnybe. Ehhez pedig csak két dolog szükséges: a lehető legjobb formába hoznia magát, a közös gyakorlásokkal pedig minél többet átadni tudásából a MEC-Vasas fiataljainak. Pillanatnyilag mindkettő a lehető legjobban működik.
Fotók: Vasas SC és Magyar Evezős Szövetség
Forrás: Gy. Szabó Csilla, vasassc.hu
Hasonló hírek
Bannerek
