A L A P S Z A B Á L Y

 

I.

Általános rendelkezések

 

1. A sportegyesület neve: MŰEGYETEMI EVEZŐS CLUB

Rövidített neve: MEC

Székhelye: 1111 Budapest, XI. Műegyetem rkp. 3.

Telephelye: 1237. Budapest, XXIII. Vízisport u. 44.

Működési területe: Magyarország

A Műegyetemi Evezős Club 1910-ben alakult meg.

Az egyesület önkormányzati elven alapuló, közhasznú társadalmi szervezet, amely tevékenységét a mindenkor a hatályos Sporttörvény és a hatályos Közhasznúsági törvény alapján fejti ki.

 

 2. A sportegyesület színei: rózsaszín-fekete

 

II. Az egyesület célja

 

1. Az egyesület a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.) alapján létrehozott, a sportról szóló 2004. év I. törvény (a továbbiakban: Stv.) 16-17.§-aiban foglalt rendelkezések alapján sportegyesületként működő szervezet. Célja a rendszeres sportolás, testedzés biztosítása - elsősorban az evezős sport és azt kiegészítő sportok területén; részvétel az evezős sportmozgalomban. Célja a közösségi életre nevelés; egészségmegőrzés, képességfejlesztés, ismeretterjesztés; hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése, rehabilitációs foglalkoztatás támogatása; a természet és környezet védelme. Támogatja az egyesület a RSD-víziturizmus fejlesztését, valamint az ehhez kapcsolódó, sport- és turisztikai célú táboroztatást, szállásbiztosítást.Az egyesület célja továbbá az alaptevékenységhez kapcsolódó reklám- és propagandatevékenység, valamint az alaptevékenységhez kapcsolódó eszközök gyártása és javítása; az egyesület elősegíti és támogatja az evezős hajók hazai fejlesztését és készítését.

 

2. Az egyesület a Ectv. 32. §-a szerinti közhasznú szervezet, amely az ASZ.-ban részletezett közhasznú tevékenységét a Stv., a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.), az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.), valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ötv.) egyes közfeladataihoz kapcsolódva végzi. Közhasznú tevékenységként célja, hogy az alábbi közfeladatok ellátását szolgálja:

A. a sportolási lehetőségek széles körének biztosításával segítse elő az egészség megóvását, a társadalmi öntevékenység és ezzel a közösségi élet kibontakoztatását.

[Stv 49. § c)-e)]; a kerületi és fővárosi szintű sport és szabadidősport támogatása; amivel támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, erősíti a település önfenntartó képességét is [Ötv 13. § (1) 15., 23. § (4) 8., 23. § (5) 17., ill. 6. § a)-b)].

B. A fogyatékosok sportjának, fejlesztő nevelésének támogatása

[1998. évi XXVI. tv. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 21. § a)-g); 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 4. § (1) p), ].

C. A természetvédelmi kultúra fejlesztése, a természet védelmével kapcsolatos ismeretek oktatása

[1996. évi LIII. tv. a természet védelméről 64. § (1) pontjához kapcsolódva]

 

3. Az egyesületnek mind a közhasznú, mind a nem közhasznú tevékenysége körében nyújtott szolgáltatásait az egyesület tagságán kívül bármely más harmadik személy is igénybe veheti.

 

4. A sportegyesület a Magyar Evezős Szövetség tagja, továbbá csatlakozhat minden olyan szervezethez, amely az egyesület céljainak elérését segíteni tudja. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független, azoktól támogatást nem kaphat, és azoknak nem nyújt. Országgyűlési képviselőjelöltet nem állíthat és nem támogathat.

 

III.

Az egyesület tagsága

 

1. Az egyesület tagja lehet minden természetes személy, aki az egyesület céljaival egyetért, és annak Alapszabályát, továbbá az arra támaszkodó szabályzatait elfogadja. Az egyesület tagjai mint amatőr sportolók fejthetnek ki a Club keretében sporttevékenységet.

 

2. A sportegyesületbe való belépés és az onnan való kilépés önkéntes.

 

3. Az egyesületi tagság az egyesület Elnökségének felvételi határozatával keletkezik.

 

4. Az egyesületi tagság megszűnik:

- kilépéssel, lemondással; a kilépést és a lemondást az egyesület elnökségének kell bejelenteni.

- a tagsági jogviszony felmondásával,

- kizárással,

- elhalálozással,

- az egyesület jogutód nélküli megszűnésével.

- A tagi viszony bármilyen okból való megszűnése nem mentesít a tagság ideje alatt keletkezett kötelezettségek teljesítése alól.

 

5. Tagsági jogviszony felmondása:

- Az elnökség a tagdíj megfizetését elmulasztó személy tagsági jogviszonyát abban az esetben mondhatja fel, ha az érintett tagot a tagdíj megfizetésére írásban, igazolható módon, póthatáridő kitűzésével felhívta, valamint a jogkövetkezményekre figyelmeztette, és a tag a póthatáridőt is elmulasztotta.

- A tagsági jogviszony felmondása ellen 15 napon belül írásban az Egyesület közgyűléséhez lehet föllebbezni, amit a legközelebbi évi rendes közgyűlésnek kell elbírálnia.

 

6. A jogszabályt, az Alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az egyesület alapcéljaival összeegyeztethetelen tagi magatartás esetén az egyesület Elnöksége fegyelmi eljárást indíthat, amelynek részleteit a Fegyelmi szabályzat tartalmazza.

- A kizárás esetén az eljárást az Elnökség folytatja le. Az eljárás megindításáról az érintett tagot értesíteni kell, és lehetőséget kell számára biztosítani a védekezése előadására. A kizárási határozat ellen, kézhezvételét követően 30 napon belül az egyesület közgyűléséhez lehet fellebbezni, amelyet a következő közgyűlés tárgyalni köteles. A kizárási határozatnak tartalmaznia kell annak okait, és tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségekről. A határozatot igazolható módon kell közölni az érintett taggal.

 

 

IV.

A sportegyesületi tagok jogai és kötelességei

 

1. A tag jogai:

- részt vehet az egyesület közgyűlésén, gyakorolhatja szavazati jogát;

- részt vehet az egyesület tisztségviselőinek megválasztásában, a határozatok meghozatalában,

- egyesületi tisztségviselőnek megválasztható, amennyiben betöltötte 18. életévét,

- véleményt nyilváníthat, kérdéseket, javaslatot és észrevételeket tehet az egyesületet érintő bármely kérdésben,

- az egyesület vezető szerveinél, meg nem felelő válasz esetén pedig felügyeleti szerveinél indítványozhatja a sportegyesület határozatának a megsemmisítését,

- a sportegyesület elnöksége által meghatározott feltételek szerint részt vehet a bizottságok, sportcsoportok munkájában, edzéseken, versenyeken, használhatja a sporteszközöket és létesítményeket,

- igényelheti a sportegyesület szakembereinek segítségét.

 

2. A tag kötelezettségei:

- az alapszabály és a rá támaszkodó szabályok betartása, az egyesületi vezető szervek határozatainak végrehajtása,

- az egyesületi vagyon megóvása, az egyesület anyagi érdekeinek védelme,

- sportolóhoz méltó magatartás, az egyesület és tagjai sportérdekeinek védelme,

- az egyesület és tagjai erkölcsi érdekeinek védelme,

- tevékeny részvétel az egyesület szabályzataiban foglalt egyesületi célok megvalósításában,

- az egyesületi tagdíj rendszeres megfizetése az egyesület pénztárába vagy a bankszámlájára történő utalással, legkésőbb a tárgyhó 10-ig; a tagdíjat elnökségi határozat rögzíti.

 

V.

A sportegyesület szervezete

 

A. A közgyűlés

 

1. A sportegyesület legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés. A közgyűlés a tagok összessége. A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer, az Elnökség döntésével össze kell hívni. Rendkívüli közgyűlést kell összehívni az ok és cél megjelölésével a tagok egyharmadának kívánságára, az Elnökség vagy a Felügyelőbizottság döntése alapján, vagy ha azt a felügyelő szerv indítványozza.

 

2. A közgyűlés határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok fölfelé kerekített 50 %-a plusz egy fő jelen van. Az egyesület minden rendes tagja egy szavazattal bír; aminek feltétele a tagsági státus megfelelése az Alapszabálynak.

A határozatképtelenség miatt elhalasztott közgyűlés az eredeti napirendi pontok vonatkozásában határozatképes, ha a tagok fölfelé kerekített 33 %-a plusz egy fő jelen van. A határozatképtelenség miatt ismételten elhalasztott közgyűlés az eredeti napirendi pontok vonatkozásában a létszámra való tekintet nélkül határozatképes, ha a fentiekről a tagokat az eredeti meghívóban már előre értesítették.

Az elhalasztott közgyűlést legkorábban nyolc, legkésőbb harminc nappal későbbi időpontra kell kitűzni.

A határozatképességet a közgyűlésen folyamatosan ellenőrizni kell.

 

3. A közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Minden tag szavazata egyenlő; a szavazást személyesen gyakorolhatja. Szavazategyenlőség esetén meg kell ismételni a szavazást. Ismételt egyezésnél a szavazást az adott javaslatról el kell halasztani. Titkos szavazást kell tartani, ha a jelenlévők egyharmada azt indítványozza. Az egyesület Alapszabályának módosításához a jelenlévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A sportegyesület céljának módosításához, megszűnésének kimondásához a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

 

4. A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy:

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a Műegyetemi Evezős Club terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a Műegyetemi Evezős Clubnak nem tagja vagy alapítója;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatás, illetőleg az egyesület által a tagjának nyújtott -- tagsági jogviszonyon alapuló --, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

 

5. A közgyűlés időpontját, helyszínét és napirendjét az egyesület elnöksége állapítja meg, erről a tagságot legkésőbb tizenöt nappal a kitűzött időpont előtt igazolható módon megküldött meghívóval értesíti. A meghívónak tartalmaznia kell a) a Műegyetemi Evezős Club nevét és székhelyét; b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését; c) az ülés napirendjét. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

A közgyűlés során, egyszerű többséggel, meg kell választani a közgyűlés tisztségviselőit: a levezető elnököt, a szavazatszámlálókat, a jegyzőkönyvvezetőt, a jegyzőkönyv hitelesítőit. A határozatok meghozatalát követően a levezető elnök azonnal, szóban kihirdeti a határozatokat.

 

6. Az éves közgyűlésnek a következő napirendi pontokat kötelezően tárgyalnia kell:

- beszámoló az egyesület tevékenységéről;

- beszámoló az egyesület gazdálkodásáról, az előző évi költségvetés teljesüléséről és a következő évi költségvetési javaslatról, a közhasznúsági melléklettel;

- a beszámolók elfogadása;

- a tagok által a közgyűlés előtt legalább nyolc nappal benyújtott javaslatokat tárgyalnia kell a közgyűlésnek, bármely egyéb napirendi javaslat akkor tárgyalható, ha ezt a többség elfogadja.

 

7. Rendkívüli közgyűlésen kizárólag az előre meghirdetett napirendi pontokat lehet tárgyalni.

 

8. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

- az Alapszabály megállapítása és módosítása,

- a Szervezeti és működési szabályzat elfogadása,

- a sportfegyelmi szabályzat elfogadása,

- az egyesület más egyesülettel való egyesülésének, szétválásának, megszűnésének kimondása,

- az egyesület tisztségviselőinek megválasztása, illetve visszahívása; a vezető tisztségviselők díjazásának megállapítása,

- a tagfelvétel és kizárás kérdésében hozott határozat elleni felülvizsgálati kérelem elbírálása,

- az egyesület tevékenységéről szóló beszámoló elfogadása,

- az éves pénzügyi beszámoló és mellékletei elfogadása nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel,

- az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt,

- jelenlegi és korábbi tagok, vezető tisztségviselők, vagy egyesületi szervek tagjai elleni kártárítési igények érvényesítéséről való döntés,

- a vezető tisztségviselő (elnök) feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha az az egyesülettel munkaviszonyban áll,

- mindazok a kérdések, amelyeket jogszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal, illetőleg amelyeket a közgyűlés saját hatáskörébe von,

- a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása,

- az esetleges végelszámoló kijelölése.

 

9. A tisztségviselők megválasztása:

a. Az egyesület tisztségviselői: az elnök, az ügyvezető elnök, az elnökségi tagok.

b. Az egyesület tisztségviselőit a közgyűlés az egyesület tagjai közül négy évre választja.

c. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

d. Az egyesület képviselője csak magyar állampolgár, illetőleg bevándorlási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet, aki nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától. A tisztségviselők a tisztségükben újraválaszthatók, megbízatásukat társadalmi munkában látják el.

e. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

f. A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -: amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki; amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel; amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki; illetve amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

 

10. Az egyesület közgyűlése nyilvános.

 

11. Az Elnökség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

- az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi,

- az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat az esedékesség időpontjáig fedezni,

- az egyesület céljainak teljesítése veszélybe kerül.

 

B. Az elnökség

 

1. Az egyesület tevékenységét két közgyűlés közötti időszakban az egyesület elnöksége irányítja. Az elnökség az egyesület működését érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult szerv, kivéve azokat az ügyeket, amelyeket az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal, vagy a közgyűlés saját hatáskörébe vont.

 

2. Az elnökség feladata és hatásköre:

- az egyesületi tevékenység irányítása,

- az egyesület gazdálkodásának irányítása,

- a közgyűlés előkészítése és összehívása,

- a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése,

- az egyesületi vagyon kezelése,

- tagság nyilvántartása,

- az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése,

- azt egyesület iratainak és okiratainak megőrzése,

- költségvetési terv kidolgozása,

- munka- és ülésterv készítése,

- a Szervezeti és működési szabályzat elkészítése,

- a sportfegyelmi szabályzat előkészítése,

- a versenynaptár jóváhagyása,

- fegyelmi jogkör gyakorlása,

- ellátja a sportfegyelmi fellebbviteli bizottság feladatait,

- tagfelvétel elfogadása,

- tagsági viszony megszüntetése,

- az egyesületi hozzájárulás minimális mértékének meghatározása,

- az egyesület esetleges megszünési oka fennállásának vizsgálata, és annak bekövetkezte esetén a törvényekben előírt intézkedések negtétele.

 

3. Az elnökség köteles éves pénzügyi beszámolót és annak mellékleteit elkészíttetni, és ezeket -- határozathozatal céljából -- a közgyűlés elé terjeszteni.

A közhasznúsági mellékletben be kell mutatni a szervezet által végzett közhasznú tevékenységeket, ezen tevékenységek fő célcsoportjait és eredményeit, valamint azt, hogy a Műegyetemi Evezős Club tárgyévi működése, adatai és mutatói megfeleltek a közhasznú jogállás megállapításához a 2011. évi CLXXV. (ECTV) törvény 32. §. szerint szükséges kritériumoknak.

A közhasznúsági melléklet tartalmazza a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását.

 

4. Az elnökség tagjai:

- az elnök,

- az ügyvezető elnök,

- az elnökségi tagok.

 

5. Az elnökség létszáma hét fő. Amennyiben az elnökség tagjainak létszáma öt alá csökken, közgyűlést kell összehívni, és új elnökséget kell választani.

 

6. Az elnökségi tagság megszűnik:

a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;

b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;

c) visszahívással: a Műegyetemi Evezős Club tagjai a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják;

d) lemondással: a vezető tisztségviselő megbízatásáról a Műegyetemi Evezős Clubhoz (MEC) címzett, a MEC másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.

e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.


 

7. Az elnökség működése:

 

a. Az elnökség maga állapítja meg a munkatervét és -- a Szervezeti és működési szabályzat értelmében -- az ügyrendjét.

b. Az elnökség az éves ügyrendben meghatározott időszakonként, de legalább negyedévenként egyszer ülésezik, az elnök vagy az ügyvezető elnök hívja össze. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha azt az elnök, az ügyvezető elnök, vagy az elnökségi tagok egyharmada az ok és a cél megjelölésével indítványozza.

c. Az ülés helyéről, időpontjáról és a napirendről megfelelő idővel az ülés előtt értesíteni kell az elnökségi tagokat, a meghívottakat és az érintetteket.

d. Az elnökség ülése a tagok több mint felének, emellett legalább az elnök vagy az ügyvezető elnök jelenlétében határozatképes. A határozatképtelenség miatt elhalasztott elnökségi ülést hét napon belül ismét össze kell hívni.

e. Az elnökség a határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szavazattöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén ismételt szavazást kell tartani, ismételt szavazategyenlőség esetén a határozathozatalt el kell halasztani.

Bármely elnökségi tag indítványára az elnökség határozatát titkos szavazással hozza meg.

f. Az elnökségi ülések nyilvánosak. Indokolt esetben -- fontos gazdasági érdek vagy a személyiségi jogok védelme érdekében -- az elnökség ettől eltérően is rendelkezhet.

 

C. Az egyesület elnöke

 

Az elnök feladata és hatásköre:

Az elnök az elnökség alárendeltségében működik.

Fő feladata az egyesület stratégiai távlatú működésének szervezése; az elnökség munkájának szervezése; az egyesület mint jogi személy önálló képviselete. Feladatait, kötelezettségeit és hatásköreit a Szervezeti és működési szabályzat részletezi.

 

D. Az ügyvezető elnök

 

Az ügyvezető elnök feladata és hatásköre:

Az ügyvezető elnök az elnök alárendeltségében működik. Tartós megbízatás jelleggel, az elnök távollétében vagy helyetteseként, az elnökével egyező hatáskörrel jár el.

Fő feladata az egyesület gyakorlati működésének szervezése; az egyesület mint jogi személy önálló képviselete. Feladatait, kötelezettségeit és hatásköreit a Szervezeti és működési szabályzat részletezi.

 

E. Felügyelő Bizottság:

 

Jelenleg az egyesületnek a törvényi szabályozások értelmében felügyelő bizottsága nincs. Amennyiben az egyesület szervezete és adatai a törvényi szabályozások értelmében megkövetelik, a közgyűlés felügyelő bizottságot hoz létre, és annak működési szabályait megállapítja.

 

VI.

Az egyesület jogképessége

 

A sportegyesület jogi személyiségű közhasznú társadalmi szervezet, amelyet az elnök, illetve az ügyvezető elnök önállóan képvisel. Az egyesületnek a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel való kapcsolatát külön megállapodás rögzíti.

 

VII.

Az egyesület anyagi forrásai és gazdálkodása

 

1. Az egyesület vállalkozási tevékenységet kizárólag közhasznú céljainak elérése érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet.

Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja.

 

2. Az egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, vállalkozásának fejlesztéséhez csak a közhasznú tevékenységet nem veszélyeztető mértékű hitelt vehet fel, valamint az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül vagy hitel törlesztésére nem használhatja fel.

Az egyesület befektetési tevékenységet nem folytat.

 

3. Az egyesületnek a cél szerinti tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartania.

 

4. A sportegyesület bevételei:

- az egyesületi hozzájárulás,

- az államháztartás alrendszereitől, vagy más adományozótól közhasznú célra, illetőleg működési költségei fedezésére kapott támogatás és adomány,

- a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel,

- az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel,

- egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel,

- vállalkozási bevétel.

 

5. Az egyesület költségei:

- a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek,

- az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek,

- a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek,

- a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek, amelyeket bevételarányosan kell megosztani.

 

6. Az egyesület éves gazdálkodási terv alapján működik.

A tagok csak (a minimumával meghatározott) egyesületi hozzájárulást kötelesek fizetni, az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

 

7. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén vagyona a hitelezők követeléseinek kielégítése után a Regatta Club - Soroksár evezős egyesületre száll.

 

VIII.

A Szervezeti és működési szabályzat

 

1. A sportegyesület működését, az elnökség, a tisztségviselők feladatait és tevékenységét érintő -- az alapszabályban nem szabályozott -- kérdéseket Szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni.

 

2. A Szervezeti és működési szabályzat nem állhat ellentétben a sportegyesület alapszabályával.

 

IX.

Egyéb rendelkezések

 

1. A közgyűlésről és az elnökségi ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:

- a napirendet,

- a megjelent személyek nevét,

- a lényegesebb javaslatokat, a hozott határozatok tartalmát, időpontját, hatályát,

- a döntést támogatók és ellenzők számarányát, ha lehetséges, személyének megjelölését.

 

2. Az egyesület internetes honlapjának címe: http://mec.hu, ahol a közgyűlési és elnökségi döntéseket nyilvánosságra hozza.

 

3. A határozatokról az érintett személyeket ajánlott levélben, a nyilvánosságot pedig az interneten, ill. hirdetőtáblára való kifüggesztés útján nyolc munkanapon belül tájékoztatni kell. A határozatok hatályba lépésének idejét értelemszerűen az érintettek általi tudomásulvételhez kell igazítani.

A közgyűlésen és az elnökségi ülésen hozott határozatokról nyilvántartást kell vezetni.

 

4. Az egyesület közhasznú működésével kapcsolatban keletkezett iratokba -- az Elnökséghez (elnökhöz vagy ügyvezető elnökhöz) benyújtott írásbeli kérelem alapján -- bárki betekinthet, arról saját költségére másolatot készíthet. Az iratbetekintésről nyilvántartást kell vezetni, amelyből megállapítható a kérelmező neve, a kért irat megnevezése, a kérelem és a teljesítés ideje.

 

5. Az egyesület működésének, szolgáltatásai igénybevételének módja, a pénzügyi beszámoló és mellékletei nyilvánosak, azokat az egyesületi honlapon közzé kell tenni.

 

 

ZÁRADÉK

 

A jelen Alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat módosítások alapján kialakult hatályos tartalmának.

A jelen alapszabályt a Műegyetemi Evezős Club közgyűlése 2016. 03. 26-án elfogadta.

 

 

 

 

…………………………………                                                                                           ………………………………

   jegyzőkönyv-vezető                                                                                                                           elnök

 

 

 

 

 

………………………………….                                                                                          ………………………………

   jegyzőkönyv hitelesítő                                                                                                       jegyzőkönyv hitelesítő